Tájékoztató

a jegyzői hatáskörbe tartozó kutak iránti engedélyezés eljárásáról

Általános Információk:

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés a) pontja szerint a jegyző engedélyezi olyan kút létesítését, üzemeltetését, fennmaradását és megszüntetését, amely az alábbi feltételeket együttesen teljesíti:

- A kút helye nem érint vízbázis-védelmi területet

- A kút csak talajvizet és/vagy parti szűrésű vízkészletet használ

- A kút magánszemélyek részéről kizárólag házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja

- A kútból maximum 500 m3/év mennyiség kerül kitermelésre

- A kút olyan ingatlanon létesül, ahol épület van, vagy az épület létesítésére engedélyt adtak/bejelentés történt a hatóság felé.

- A kút nem gazdasági vízkivétel céljából létesül.

Amennyiben valamelyik előírás a fentiekben  felsoroltak közül nem teljesül, az eljáró területileg illetékes vízügyi hatóság a területileg illetékes Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.

A talajvízkút megvalósítása előtt létesítési engedélyt, majd az elkészült kútra üzemeltetési engedélyt kell kérni. Az engedély nélkül létesült kutakra és a vízjogi létesítési engedélytől eltérően létesült kutakra fennmaradási engedélyt kell kérni. 

A fennmaradási engedély akkor adható meg, ha a kút nem sért vízgazdálkodási, környezetvédelmi, egészségügyi és építésügyi érdekeket sem.

Kút megszüntetésére (eltömedékelésére) megszüntetési engedély alapján kerülhet sor.

A kútra az ingatlan tulajdonosnak az üzemeltetési/fennmaradási engedélyt akkor is meg kell kérnie, ha úgy nyilatkozik, hogy a kutat nem használja (ez alól a kút lefedése sem jelent kivételt).

Az engedélyezési eljárások ügyintézési ideje: a kérelem beérkezését követő naptól számított 60 nap.

Amennyiben a kút házi ivóvízigény kielégítését is szolgálja, az engedélyezési eljárásban szakhatóságként a megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala működik közre.

Az ügyintézés helye:

Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal (5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 1.) Műszaki és Pályázatkezelő Osztálya

A kérelmet postai úton vagy ügyfélfogadási időben (Hétfő: 8:00-17:00; Csütörtök: 8:00-17:00) személyesen lehet benyújtani. Ügyfélfogadási időn kívül a Városháza földszinti fogadótermében elhelyezett gyűjtőládába. 

1. Vízjogi létesítési engedélyezés:

A kérelem tartalmi követelményei:

-  A 41/2017. (XII.29.) BM rendelet 2. melléklet I. pontja szerint összeállított tervdokumentáció (Benne a 101/2007.(XII.23.) KvVM r. 13. § (2) bekezdése alapján: Fúrt kút esetén a kútfúró szakmai végzettségét igazoló dokumentumok; az alkalmazandó kútfúró berendezésre a bányafelügyelet által kiadott megfelelőségi tanusítvány vagy az EK megfelelőségi nyilatkozat)

- A tervezői jogosultságot bizonyító Magyar Mérnöki Kamara által kiállított igazolás (101/2007.(XII.23.) KvVM r. 13.§ (1) bekezdése)

-  Az ingatlan tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozata, amennyiben a kút létesítésével érintett ingatlan nem az építtető tulajdonában van (72/1996.(V.22.) Korm. r. 3.§ (2) bek.)

-  Az eljárás illetékmentes: (1995. évi LVII. törvény 31. § (2) bekezdés b) pont)

2. Vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyezés:

A kérelem tartalmi követelményei:

- A 41/2017. (XII.29.) BM rendelet 2. melléklet II. pontja szerint összeállított tervdokumentáció

- A tervezői jogosultságot bizonyító Magyar Mérnöki Kamara által kiállított igazolás (101/2007.(XII.23.) KvVM r. 13.§ (1) bekezdése)

- Az üzemeltető (engedélyes) és a tulajdonos eltérése esetén a tulajdonos(ok) hozzájáruló nyilatkozata (72/1996.(V.22.) Korm.r. 5.§ (2) bek.)

- Nyilatkozat arról, hogy a kútból kitermelt víz éves felhasználása nem haladja meg az 500 m³-t (fennmaradási engedély esetén)

- Tervezői nyilatkozat a létesítésre vonatkozó vízgazdálkodási, környezetvédelmi, műszaki jogszabályoknak és hatósági előírásoknak való megfelelőségről (vízjogi létesítési engedélytől való eltérés esetén)

- Az eljárás illetékmentes: (1995. évi LVII. törvény 31. § (2) bekezdés b) pont)

3. Engedély nélkül létesített talajvízkutak vízjogi fennmaradási engedélyezése:

A talajvízkutak (ásott vagy fúrt kút) használatba vétele, üzemeltetése vízjogi engedélyhez kötött tevékenység, tehát nem bejelentés köteles! A vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgt.) 29.§ (7) bekezdése értelmében a 2018. december 21-ét megelőzően vízjogi engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett talajvízkutak esetében a vízgazdálkodási bírság fizetési kötelezettsége alól mentesül az, aki 2023. december 31-ig benyújtja vízjogi fennmaradási engedély iránti kérelmét.

Fúrt kutak esetében:

A kérelem tartalmi követelményei:

- A 41/2017. (XII.29.) BM rendelet 2. melléklet szerint összeállított, a meglévő kút adatait tartalmazó felmérési tervdokumentáció.

A fúrt kutak esetében a tervdokumentációt olyan szakember készítheti el, aki az Országos Képzési Jegyzék szerint vízkútfúró szakképesítést szerzett, vagy olyan szakirányú középfokú végzetséggel rendelkezik, amelyhez tartozó tantárgyi képzés és vizsga a kút kivitelezésének elméleti és gyakorlati szinten történő elsajátítását igazolja. Ha valaki a fúrt kút fennmaradási engedélyezési dokumentációt VZ-VKG tervezői jogosultsággal rendelkező szaktervezővel készítteti el, azt is elfogadjuk.

A szakember végzettségét igazoló dokumentum másolatát kérjük a kérelem mellékleteként csatolni szíveskedjenek!

FONTOS! A BM rendelet hivatkozott mellékletének 6.9. pontja szerinti „Nyilatkozat” a tulajdonos és a dokumentációt elkészítő szakember, vagyis a kútfúró képesítéssel rendelkező személy vagy a szaktervező által is aláírásra kerüljön. Az aláírásokkal ellátott „Nyilatkozat” csak abban az esetben fogadható el, ha az abban foglalt feltételek teljesülése fennáll. A kút nem megfelelő, a szennyezés bejutását lehetővé tevő lezárása, vagy annak hiánya esetén a „Nyilatkozat” nem fogadható el.

- Az ingatlan tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozata, amennyiben a kút létesítésével érintett ingatlan nem az építtető tulajdonában van (72/1996.(V.22.) Korm.r. 5.§ (2) bek.)

- Nyilatkozat arról, hogy a kútból kitermelt víz éves felhasználása nem haladja meg az 500 m³-t

- Az eljárás illetékmentes (Vgt. 31.§ (2) bekezdés b) pontja)

 Ásott kutak esetében: 

A kérelem tartalmi követelményei:

- A 41/2017. (XII.29.) BM rendelet 2. melléklet  szerint összeállított, a meglévő kút adatait tartalmazó felmérési tervdokumentáció.

Ásott kutak esetében a jogszabály nem teszi kötelezővé a BM rendelet szerinti dokumentáció szakember általi elkészítését, tehát azt a kút engedélyének kérelmezője, azaz a leendő Engedélyes is összeállíthatja a jogszabályban előírt műszaki tartalommal.

- Az ingatlan tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozata, amennyiben a kút létesítésével érintett ingatlan nem az építtető tulajdonában van (72/1996.(V.22.) Korm.r. 5.§ (2) bek.)

- Nyilatkozat arról, hogy a kútból kitermelt víz éves felhasználása nem haladja meg az 500 m³-t

- Az eljárás illetékmentes  (Vgt. 31.§ (2) bekezdés b) pontja)

A fennmaradási engedély akkor adható meg, ha a kút nem sért vízgazdálkodási, környezetvédelmi, egészségügyi és építésügyi érdekeket sem.

4. Vízjogi megszüntetési engedélyezése:

A kérelem tartalmi követelményei:

- A 41/2017. (XII.29.) BM rendelet 2. melléklet III. pontja szerint összeállított tervdokumentáció

- A tervezői jogosultságot bizonyító Magyar Mérnöki Kamara által kiállított igazolás (101/2007.(XII.23.) KvVM r. 13. § (1) bekezdése)

- Tulajdonos hozzájáruló nyilatkozata, amennyiben a megszüntetendő kút által érintett ingatlan nem a kérelmező tulajdonában van

- Eljárás illetékmentes: (1995. évi LVII. törvény 31. § (2) bekezdés b) pont)

5. Vonatkozó jogszabályok: 

- a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény,

- a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény,

- a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet,

- a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet,

- a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007.(XII.23.) KvVM rendelet,

- a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet, 

- a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet,

- a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010.(IV.29.) Korm. rendelet, 

- a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 438/2015.(XII.28.) Korm. rendelet,

- a vízügyi biztonsági szabályzat kiadásáról szóló 24/2007.(VII.3.) KvVM rendelet.