Verbőc (ukránul:Вербовець / Verbovec) település Ukrajnában, a Nagyszőlősi járásban található. A település Nagyszőlőstől 16 km-re nyugatra fekszik, határos Feketepatakkal, Szőlősegressel, Mátyfalvával és Puskinával (Újverbőc).
Közúton a járási központ két irányból közelíthető meg: Mátyfalván keresztül illetve Egres irányából. A falu kisvasúttal is elérhető Feketepatak megállóval. Feketepatak közigazgatásilag Verbőchöz tartozik, a két község mára teljesen összeépült.
Verbőc a falun keresztülfolyó hasonló elnevezésű patakról kapta nevét: Vrbovac(Verbőc) szláv eredetű szó, mely fűzfával benőtt (füzes) helyet jelent.
Árpád-kori településről van szó, nevét az oklevelek 1251-ben, IV. Béla király idejében említették először Vrbovac néven. A település egykori birtokosai a Werbőczy, Újhelyi és Zowárdfy nemzetségtagjai voltak.
E faluban született a 15. századközepén Werbőczy István is, a Hármaskönyv szerzője, aki művében a magyar feudális szokásjogokat rendszerezte. A Tripartitum 1517-ben latin nyelven jelent meg Bécsben, eddig több mint 40 kiadása látott napvilágot.
A település 16. század közepének adatai említik Verbőc egyházát és templomát is.
1577-ben neve szerepelt a dézsmajegyzékben. Az 1594. évi gabona és bordézsma jegyzék adatai szerint ekkor a településen 36 adófizető család élt.
Verbőc a 19. század végén, 20. század elején Ugocsa vármegye Tiszáninneni járásához tartozott.
Az 1910-es népszámlálás adatai szerint 585 lakosa volt, melyből 568 magyar, 17 rutén, ebből 64 görög katolikus, 468 református, 39 izraelita volt.
1923-ban a csehszlovák hatóságok létrehozták a Verbőc kolóniát, ahova ruszinokat telepítettek be az elszlávosítás érdekében. A kolónia ma Puskino néven ismert. 1944 őszén Verbőcről a sztálinisták 64 férfit hurcoltak el, 41-en soha nem térhettek haza.
A település jelenlegi népessége 1300 fő, a lakosság 90%-a magyar nemzetiségű, többségében református vallású.
Feketepatak(ukránul:Чорний Потік) település Ukrajnában, a Nagyszőlősi járásban található. Nincs önálló önkormányzata, közigazgatásilag Verbőc községi tanácsához tartozik.
Feketepatak 16 km-re terül el Nagyszőlőstől, határos Verbőccel, Újverbőccel (Puskina), Salánkkal és Szőlősegressel.
Feketepatak Árpád-kori település, nevét az oklevelek 1260-ban említették először Feketepotok néven.
A településen és környékén a honfoglalás után a Töhötöm törzséhez tartozó Farkas Igmánd nemzetség tagjai telepedtek meg.
A tatárjárás alatt Feketepatak is teljesen elpusztult, később V. István király a Gutkeled nemzetséghez tartozó Thyba fia Miklós-nak adta, aki a Szamos mellől hozott magyarokkal telepítette újra.
A 20. század elején Feketepatak Ugocsa vármegye Tiszáninneni járásához tartozott.
1910-ben az összeíráskor 506 lakosából 503 magyar volt, melyből 18 görög katolikus, 455 református, 25 izraelita volt.
1944 őszén a sztálinisták 99 férfit hurcoltak el, közülük 22-en haltak meg. A II. világháború a faluból 8 áldozatot követelt.
Népessége 1110 fő, többségében magyar, református vallású.
Verbőc és Feketepatak közös görög katolikus templommal, református templommal, középiskolával, óvodával, kultúrházzal, művészeti iskolával rendelkezik. A középiskolában, melyet a régi kolhoziroda épületében rendeztek be, megközelítőleg 300 gyerek tanul. Párhuzamosan indulnak ukrán és magyar osztályok, azonban az ukrán osztályok iránti kezdeti lelkesedés hanyatlóban van.
A lakosság nagy része korai zöldség és gyümölcs termesztésével foglalkozik, de sokan vállalnak munkát a közeli városokban, illetve külföldön.
A településeken található műemlékek, emlékművek, látványosságok:
Verbőc református templomát 1828-ban emelték, tornya 1844-ben épült hozzá. Ma is használatos orgonáját 1887-ben készítette Váradi Sándor. Mivel Feketepataknak megválasztott lelkésze volt Szabó Elemér lelkipásztor személyében, a verbőci templomot törölték a nyilvántartásból. Lelkész nem szolgálhatott benne, de a hívek bejártak énekelni és imádkozni. Végül 1989-ben a templomot megnyitották, teljes renoválását a gyülekezet önerőből valósította meg. A templombelsőt az eredeti állapotába állították vissza. Az új tölgyfapadokat a gyülekezet gondnoka, Gönczy Árpád asztalosmester készítette. A tetőt teljes egészében átfedték.
Feketepatak régi temploma 1670-ben épült, mai formáját 1848-ban kapta. A templomkert két gesztenyefája kb.140 éves. 1989 novemberében a református templom falán emléktáblát helyeztek el a II. világháború és a sztálini terror áldozatainak tiszteletére.
A falu szülötte Nagy Jenő pedagógus, aki szenvedő alanya volt a sztálinizmusnak. „Megaláztatásban” című könyvében megörökítette a kárpátaljai magyar holokausztot, a szovjet hadsereg rémtetteit.
1989. novemberében a református templomkertben a II. világháború és a sztálinizmus áldozatainak állítottak emlékművet.
Werbőczy István emlékművét 2007. augusztus 18-án avatták fel.
2014. május 18-án a Tripartitum megírásának 500. évfordulóján avattak emléktáblát a görög katolikus templom falán.
A falu szülötte Werbőczy István (Verbőc, 1458 — Buda, 1541. október 13) jogtudós, ítélőmester, királyi személynök, kancellár, a Werbőczy Hármaskönyv szerzője.
